A színek nagyobb hatással vannak ránk, mint gondolnánk. Már pusztán a falak festésével teljesen megváltoztathatjuk a helyiségek megjelenését, hiszen a színek világosabbá teszik, energiával töltik meg a teret, javítják a hangulatot és különböző atmoszférákat teremtenek.
A színek segítségével látszólag megnövelhetjük vagy csökkenthetjük a teret, távolabbra helyezhetjük vagy közelebb hozhatjuk az elemeket, hangsúlyozhatjuk a helyiség rendeltetését vagy megszüntethetjük a térbeli hiányosságokat.
A színek, valamint a természetes és mesterséges fény kombinációjával különböző érzeteket érhetünk el a térben, mint például a hűvösség és frissesség, melegség és otthonosság, könnyedség és játékosság vagy ünnepélyesség és elegancia.
A színkör egy absztrakt, rendszerezett, zárt színösszetétel, amelyben az egyes színek spektrális értékük szerint vannak elrendezve. A színkör összes színe bizonyos kapcsolatban áll egymással, ahol elsődleges, másodlagos, harmadlagos vagy kiegészítő (komplementer) színként jelennek meg.
A vörös, a sárga és a kék közismerten az elsődleges színek. Ezek másodlagos színei a zöld, a narancs és a lila. A harmadlagos színek pedig a zöld-sárga, a sárga-narancs, a narancs-vörös, a vörös-lila, a lila (vagy kékes-lila) és a kék-zöld (kékeszöld). Minden további árnyalat két szomszédos szín keverésével érhető el.
A színek dimenziói
A színnek három dimenziója van: színezettség, fényesség és telítettség. A fekete, fehér és szürke hozzáadásával a kiinduló színárnyalatból számtalan új árnyalatot hozhatunk létre.
Azok a színek, amelyekhez feketét vagy fehéret adunk (azaz világosítjuk vagy sötétítjük őket), elveszítik tisztaságukat vagy telítettségüket. Egy semleges szürke szín hozzáadása a legközvetlenebbül és leghatékonyabban „módosítja” az adott színt. Természetesen a különböző színek eltérően reagálnak a szürke, fehér vagy fekete hozzáadására. A feketével kevert sárga zöldes lesz, a fehérrel kevert vörös rózsaszín lesz, a fehérrel kevert lila pedig élénkebbé válik.
- SZÍNEZETTSÉG (ÁRNYALAT): Tiszta színek, amelyek a színkör peremén változnak, és eltérnek egymástól. Az árnyalatok a sárgától indulva haladnak narancson, piroson stb. keresztül.
- FÉNYESSÉG: Két vagy több szín lehet azonos árnyalatú, de eltérő fényességi szinttel rendelkezhet. Ha egy színárnyalathoz fekete vagy fehér színt adunk, világosabb vagy sötétebb árnyalatot kapunk.
- TELÍTETTSÉG: Egy színárnyalat intenzitása vagy tisztasága megváltozik, ha szürkét adunk a színtónushoz. Köznyelven azt mondanánk, hogy az árnyalat „megtört”.
Kontraszt a meleg és hideg árnyalatok között
A színkör árnyalatai meleg és hideg színekre oszthatók. A hideg árnyalatok közé tartozik a kék, a zöld és a lila, míg a meleg árnyalatok a sárga, a piros és a narancs. Minden színhez hozzáadhatunk fehéret, feketét vagy szürkét, amelyek befolyásolják az árnyalat fényességét és intenzitását.
A tiszta spektrális színeket ritkán használjuk a belsőépítészetben. Általában „tompított” szürkés, feketével árnyalt vagy világosított fehér árnyalatokat alkalmazunk.
A meleg és hideg színárnyalatok különböző érzeteket keltenek a térben.
Meleg árnyalatok
|
Hideg árnyalatok
|
Hogyan érjük el a színharmóniát egy helyiségben
Ahhoz, hogy valódi színharmóniát teremtsünk otthonunkban, meg kell értenünk, mely színek működnek jól együtt, és miért. A színharmónia alatt a színek vagy színkombinációk együttes hatását értékeljük.
A művészetelmélet szerint a színek általában három különböző módon kombinálhatók, attól függően, hogy milyen kapcsolatban állnak egymással a színkörön:
- Monokróm színösszeállítás
- Analóg színösszeállítás
- Kontrasztos színösszeállítás vagy harmónia.
Monokróm színharmónia
A monokróm harmóniákban csak egy színt használunk, de több árnyalatban. Így játszhatunk a világosabb és sötétebb tónusokkal, és ezzel “változatos” teret hozhatunk létre.
Analóg színharmónia
Az analóg harmóniákban olyan színeket kombinálunk, amelyek rokonok, vagyis egymás mellett helyezkednek el a színkörön, például sárga, narancs és piros.
Komplementer színharmónia
A komplementer harmóniák olyan színkombinációkat képviselnek, amelyek egymással szemben helyezkednek el a színkörön: például piros és zöld, sárga és lila, narancs és kék stb.
